96 MILLIÓ FORINTBÓL MENNYI MINDENT LEHETNE MEGVALÓSÍTANI ÓNODON?

Játszótér, járdák, biztonságosabb közterületek, megújuló intézmények. Egy ekkora összegből már látványos változásokat lehetne elindítani egy település életében. De mi történik akkor, ha a közpénzekről kapott nyilvántartásban több mint 96 millió forintnyi könyvelési tétel mellett nem szerepel partnernév?

Korábbi, 95 MILLIÓ FORINTTAL NEM SZÁMOL EL AZ ÖNKORMÁNYZAT– KIK ÁLLNAK AZ ÓNODI KÖZPÉNZES TÉTELEK MÖGÖTT?” című írásunkban bemutattuk, hogy az ónodi önkormányzati és hivatali pénzügyi analitikákban jelentős összegű, partnernév nélkül szereplő tételeket azonosítottunk. Azóta az Ónodi Homokvár Óvoda és Bölcsőde nyilvántartását is feldolgoztuk, így az összeg már 96 230 637 forintra, a tételek száma pedig 2 050-re emelkedett.

Ebből az önkormányzati analitikában 91 107 025 forint, a Polgármesteri Hivataléban 3 562 305 forint, az óvodai és bölcsődei nyilvántartásban pedig 1 561 307 forint szerepel partnernév nélkül. A vizsgálat a 2021 és 2026 közötti időszakra terjed ki.

Mielőtt továbbmegyünk, fontos tisztázni valamit: ezek a könyvelési nyilvántartások „Előírás” oszlopában szereplő összegek, amelyek nem minden esetben azonosak az igazolt banki kifizetésekkel. A partnernév hiánya sem bizonyítja önmagában, hogy bárki jogosulatlanul kapott volna pénzt. Egyes tételek belső, költségvetési vagy munkaszerződéshez kapcsolódó könyvelési események lehetnek. Nem állítjuk tehát, hogy 96 millió forint eltűnt, és azt sem, hogy ez az összeg jelenleg szabadon elkölthető lenne.

Azt viszont joggal kérdezhetjük: pontosan mit takarnak ezek a könyvelési sorok, és hogyan követheti nyomon egy ónodi lakos a hozzájuk kapcsolódó közpénzfelhasználást?

Mit ér 96 millió forint egy település életében?

Nézzük meg egy pillanatra más szemszögből ezt az összeget. Ne könyvelési sorokat, bizonylatszámokat és adatmezőket lássunk magunk előtt, hanem egy olyan Ónodot, amelyben minden fejlesztés mögött valódi, megfogható közösségi eredmény áll.

Kezdhetnénk a legkisebbekkel. Egy korszerűbb óvoda és bölcsőde, rendezett játszóudvar, biztonságos kerítés, árnyékot adó fák, új udvari játékok és megfelelő burkolatok nem egyszerűen beruházási tételek. Ezek a gyermekek mindennapjait és a szülők biztonságérzetét javítanák. Olyan fejlesztések, amelyeknek az eredményét minden reggel látni lehetne, amikor a családok megérkeznek az intézménybe.

Aztán ott vannak az utcák és a járdák. Mennyit jelentene egy idős embernek egy biztonságosabb, egyenletes járda? Egy kisgyermekes családnak egy babakocsival is kényelmesen járható útszakasz? A közlekedőknek egy megfelelően kialakított gyalogos-átkelőhely, a lakóingatlanok tulajdonosainak pedig egy rendezettebb csapadékvíz-elvezetés? Ezek nem különleges luxusigények, hanem egy élhető település alapvető feltételei.

A közterületeken is bőven lenne mire fordítani. Új padok, fásítás, közösségi pihenőhelyek, korszerűbb világítás, rendezettebb parkok és az időseket, fiatalokat egyaránt szolgáló közösségi terek. Egy község arculatát sokszor éppen ezek az aprónak tűnő, mégis mindenkit érintő fejlesztések változtatják meg.

És akkor még nem beszéltünk az egészségügyi és szociális ellátás körülményeinek javításáról, az intézmények eszközellátottságáról, a közösségi sportolási lehetőségekről vagy akár az önkormányzati épületek energiahatékonyságáról.

96 millió forint nem oldaná meg Ónod valamennyi problémáját. De jó döntésekkel számos, hosszú évekre szóló eredményt lehetne elérni belőle.

A nagyságrend érzékeltetésére egy hivatalos összehasonlítás is rendelkezésünkre áll. A Magyar Falu Program 2026-os pályázati kiírásában az óvodai és bölcsődei épületfelújításra meghatározott támogatási felső határ 60 millió forint volt. A játszóudvarok, játszóterek fejlesztésénél 8 millió, a kommunális eszközbeszerzésnél 15 millió, a temetők kisebb infrastrukturális fejlesztésénél pedig 8 millió forint szerepelt.

E négy különböző fejlesztési kategória támogatási felső határa együtt 91 millió forint. Vagyis a vizsgált könyvelési tételek több mint 96 milliós összege még ehhez képest is nagyobb.

Természetesen ezek pályázati támogatási maximumok, nem konkrét ónodi árajánlatok vagy elkészült beruházások költségei. Nem jelentik azt sem, hogy a felsorolt fejlesztések változatlanul, egyszerre megvalósíthatók lennének. Arra viszont kiválóan alkalmasak, hogy megértsük, milyen jelentős nagyságrendről beszélünk.

A valódi kérdés nem az, hogy mire lehetne elkölteni, hanem az, hogy mire könyvelték

Fontos különbség van a gondolatkísérlet és a tényfeltárás között. A 3551.hu nem azt állítja, hogy az önkormányzatnak lett volna 96 millió forintnyi fel nem használt fejlesztési forrása, amelyből nem valósított meg semmit. Azt sem, hogy az összes partnernév nélküli tétel mögött ismeretlen személy vagy vállalkozás áll.

A kérdés az, hogy a közérdekű adatigénylésre átadott nyilvántartásból miért nem azonosítható egyértelműen valamennyi tétel gazdasági tartalma és kapcsolódása. Ha belső könyvelési eseményről van szó, annak is van számviteli háttere. Ha munkabérhez kapcsolódik, annak meghatározható a jogcíme és a nyilvánosságra hozható adattartalma. Ha szerződéses teljesítésről beszélünk, ott pedig a szerződés és a teljesítés dokumentációja segíthet az ellenőrzésben.

Az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának nem az a célja, hogy minden könyvelési tételből gyanús ügyet gyártsunk. Éppen ellenkezőleg: a megfelelő dokumentumok teszik lehetővé, hogy a jogosan elszámolt kiadásokat megkülönböztessük az esetlegesen tisztázandó esetektől.

És ez nem csupán a 3551.hu érdeke. Minden ónodi lakosé, aki adót fizet, közszolgáltatásokat vesz igénybe, vagy egyszerűen csak szeretné tudni, hogy a közösség pénzügyi ügyeit megfelelően dokumentálják és kezelik.

Mert a közpénz nem attól válik átláthatóvá, hogy egy táblázat végén megjelenik a végösszeg. Attól válik átláthatóvá, hogy a számok mögött megismerhetők és ellenőrizhetők a gazdasági események.

A 3551.hu ezért folytatja a nyilvántartások összevetését, a bizonylatok és kapcsolódó szerződések vizsgálatát. Nem előre megfogalmazott ítéletet keresünk, hanem azokat az adatokat, amelyek alapján végre pontos választ lehet adni.

Addig pedig érdemes belegondolni: egy közel százmillió forintos nagyságrendű összeg milyen sokat jelenthetne Ónod számára. Mennyi minden látható, használható, közösségi érték születhetne belőle, ha ténylegesen ilyen fejlesztési forrás állna rendelkezésre.

A 96 millió forintnyi könyvelési előírás már szerepel a dokumentumokban. Most azt szeretnénk teljes egészében megérteni, mi áll a mögöttük lévő tételekben. De az Önkormányzat csak hallgat. Még.

3551.hu – Ónod a hírek mögött.

* A cikkben szereplő fejlesztési összeghatárok forrása a Magyar Falu Program 2026-os MFP/ÖTIFB pályázati kiírásának 3. pontja. Ezek támogatási plafonok, nem kivitelezési árak.