Újabb kérdés merül fel az Ónodi Energiafigyelővel kapcsolatban. Miközben az önkormányzat arra kéri a lakosságot, hogy egy külön Google-űrlapon rögzítse az áramkimaradások időpontját, helyét és időtartamát, a villamosenergia-hálózat működését maga az elosztó is műszaki felügyeleti és mérési rendszerekkel követi. Felmerül tehát a kérdés: valóban szükség van-e arra, hogy ugyanezt a lakosság kézzel újra adminisztrálja?
Mit „lát” valójában az áramszolgáltató?
A villamosenergia-hálózat nem úgy működik, hogy az MVM csak akkor szerez tudomást egy problémáról, amikor valaki telefonál.
A közép- és nagyfeszültségű hálózatokon üzemirányítási, védelmi és informatikai rendszerek működnek. Az MVM saját eljárásrendje szerint középfeszültségű hibánál a jelzés automatikusan is bekerülhet a számítógépes információs rendszerbe. Vagyis egy nagyobb hálózati üzemzavar észleléséhez nem szükséges, hogy az ónodi lakosság utólag Google-űrlapon összesítse, mikor aludt ki a villany.
Az okosmérők szintén képesek hálózatminőségi adatok mérésére, és az idősoros mérők fogyasztási adatai távleolvasással jutnak el a rendszerbe. A számlázási adatok jelenleg 15 perces bontásban érkeznek – tehát nem helyes azt állítani, hogy minden ónodi fogyasztási pont minden eseményéről automatikusan „milliszekundumos adatbázis” készül, de az kétségtelen, hogy az elosztó műszaki információs rendszereinek mérési lehetőségei nagyságrendekkel meghaladják egy lakossági Google-űrlapét.
Akkor mire jó, ha valaki felírja, hogy 18:42-kor elment az áram?
Ez a legfontosabb kérdés.
Az Energiafigyelő azt kéri a lakostól, hogy jegyezze fel többek között:
mikor történt az esemény, hol történt, mennyi ideig tartott, teljes kimaradás vagy rövid ki- és visszakapcsolás történt-e, illetve tapasztalt-e feszültségingadozást.
Ezek után az önkormányzat a begyűjtött adatokat rendszerezné, majd – saját közlése szerint – szakmai egyeztetést kezdeményezne az MVM Émász Áramhálózati Kft.-vel.
Csakhogy az MVM üzemirányítása éppen a saját hálózatának állapotáról rendelkezik műszaki adatokkal. Az MVM Émász és az MVM Démász informatikai rendszereit ráadásul 2026 nyarától egységesebb működési alapra állították át, és maga a társaság is biztosít mérésiadat-hozzáférést ügyfeleinek.
Egy lakossági észlelésnek ettől még lehet szerepe
Van azonban egy fontos különbség.
Nem minden kisfeszültségű vagy egyetlen háztartást érintő probléma azonosítható automatikusan ugyanúgy. Az MVM eljárásrendje maga is számol azzal, hogy egyes kisfeszültségű hibákról felhasználói hibabejelentés alapján szerez tudomást az elosztó. Ezért azt állítani, hogy a lakossági jelzésnek semmilyen műszaki értelme nincs, pontatlan lenne.
De éppen itt válik kérdésessé az önkormányzati rendszer létjogosultsága.
Ha valaki valódi hibát tapasztal, annak elsődleges helye továbbra is az MVM hivatalos hibabejelentő rendszere, nem pedig egy önkormányzati adatbázis. Az önkormányzat maga is hangsúlyozza, hogy az Energiafigyelő nem helyettesíti az MVM felé történő hibabejelentést.
Vagyis a lakosnak adott esetben először be kell jelentenie a hibát az MVM-nek, majd ugyanazt az eseményt még egyszer rögzítheti az önkormányzati űrlapon.
Kétszer adminisztráljuk ugyanazt?
Itt válik az egész kezdeményezés nehezen érthetővé.
Az áramszolgáltató rendelkezik saját üzemirányítási adatokkal.
Az áramszolgáltató fogadja a hivatalos hibabejelentéseket.
Az áramszolgáltatónak kell kivizsgálnia a hálózati hibát.
Majd az önkormányzat létrehoz egy második adatbázist, amelynek tartalmát végül… ugyanennek az áramszolgáltatónak kívánja továbbítani.
Ez könnyen azt eredményezheti, hogy a lakosságra olyan adminisztrációs feladat kerül, amelynek jelentős része már létező műszaki és hibabejelentési rendszerekkel lefedhető.
Nem adatgyűjtésre, hanem eredményre lenne szükség
Ha Ónodon rendszeresen jelentkeznek rövid áramkimaradások és feszültségingadozások, az valódi probléma. Éppen ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e újabb táblázatot készíteni róla.
A lényegi kérdés az, hogy mi okozza a visszatérő hálózati problémát, milyen műszaki vizsgálat történt, milyen eredmény született, és milyen beavatkozás várható.
Az önkormányzat ebben valóban sokat tehetne: hivatalosan megkeresheti az elosztót, kikérheti az üzemzavarokkal kapcsolatos releváns adatokat, műszaki vizsgálatot kezdeményezhet, és ha a probléma tartósan nem rendeződik, a megfelelő hatósági és szabályozói fórumokhoz fordulhat.
Ehhez azonban kérdéses, hogy szükség van-e arra, hogy az ónodiak még egy külön adatlapot is vezessenek arról, amit az elosztó saját hálózatán műszaki eszközökkel mér, illetve amit hivatalos hibabejelentésként egyébként is rögzít.
Látszatintézkedés?
Ezt egyelőre kérdésként tesszük fel.
Az Energiafigyelő jó szándékú kezdeményezésnek tűnhet, de önmagában az adatok gyűjtése még nem old meg egyetlen hálózati problémát sem.
A valódi eredmény nem az lesz, hogy hány sort sikerül kitölteni egy Google-táblázatban.
Hanem az, hogy megszűnnek-e végre az áramkimaradások.
3551.hu – Ónod a hírek mögött
