A múlt héten súlyos baleset történt az ónodi várnál: egy gyermek játék közben több métert zuhant az egyik romos bástyánál. A legfontosabb hír ma már az, hogy a gyermek életben van, állapota nem bizonyult életveszélyesnek, és a TV2 beszámolója szerint arccsonttöréssel megúszta a történteket. Miközben azonban a család számára nyilvánvalóan az volt a legfontosabb, hogy a gyermek felépüljön, Ónodon szinte azonnal megkezdődött valami egészen más: a felelősök keresése a Facebookon.
A balesetről szóló első hírek még rendkívül kevés biztos információt tartalmaztak. Az Országos Mentőszolgálat annyit közölt lapunkkal is, hogy a gyermek fej- és végtagsérüléseket szenvedett, állapota a mentők kiérkezésekor stabil volt, majd kórházba szállították. Még az életkor tekintetében sem volt kezdetben egységes a nyilvánosság elé került információ: a BOON első híradása egy körülbelül tízéves gyermekről írt, a későbbi, részletesebb beszámoló már egy 15 éves fiúról szólt.
Eközben Tarnóczi József polgármester az Ónodi Hírmondóban közleményt tett közzé az esetről. A bejegyzés alatt rövid időn belül indulatos hozzászólások jelentek meg, és egyes szülők már akkor a gyermekekkel lévő mentorprogramos egyetemisták felelősségét kezdték feszegetni, amikor a történtek pontos körülményeiről még szinte semmit nem lehetett biztosan tudni. A kommentekben megszülető következtetések így nem egyszerűen koraiak voltak: olyan emberek nyilvános megítélését befolyásolhatták, akiknek tényleges szerepét akkor még semmilyen vizsgálat nem tisztázta.
A későbbi információk pedig már árnyaltabb képet mutattak. A BOON a TV2 híradójára hivatkozva arról számolt be, hogy a fiú barátaival bújócskázott, és az egyik romos bástyában próbált elrejtőzni, amikor több métert zuhant. A beszámoló szerint egyetemista diákok is voltak a gyermekekkel, és ők hívták a mentőket. A mentés során az Országos Mentőszolgálat videókapcsolatot is létesített a bejelentővel, így a helyszínre érkezésig élő képen keresztül tudtak segítséget nyújtani a jelenlévőknek.
Ez természetesen önmagában sem azt nem bizonyítja, hogy bárki hibázott, sem azt, hogy senki nem hibázott. A felügyelet körülményeinek megítéléséhez tudni kellene, pontosan hogyan jutott a gyermek a bástyához, milyen szabályok vonatkoztak a programra, hány gyermekre hány felnőtt vagy mentor vigyázott, milyen utasításokat kaptak a résztvevők, és történt-e olyan mulasztás, amelynek köze lehetett a balesethez. Ezeket nem egy Facebook-kommentfolyam képes megállapítani.
Éppen ezért különösen veszélyes, amikor egy gyermek balesete után néhány órával már kész ítéletek születnek. Egy indulatos hozzászólás pillanatok alatt azt az érzetet keltheti a közvéleményben, hogy a felelős már megvan, miközben még az alapvető tények sem tisztázottak. Az ilyen helyzetekben a közhangulat könnyen megelőzi a valóságot, és mire később megérkeznek a pontosabb információk, az elsőként kialakult kép sok ember fejében már megmarad.
Ebben az ügyben ráadásul a legfontosabb tény szerencsére nem a kommentmezőben található. A gyermek túlélte a zuhanást. A későbbi híradás szerint sérülései nem bizonyultak súlyosnak, és már hétfőn felmerült, hogy hazaengedhetik a kórházból. A TV2 beszámolója szerint arccsonttörést szenvedett, ami önmagában sem jelentéktelen sérülés, de egy több méteres zuhanás után mindenekelőtt annak lehet örülni, hogy nem történt tragédia.
Az ónodi vár biztonságosságáról, a gyermekek ott-tartózkodásáról és akár a program szervezésének körülményeiről természetesen lehet és kell is beszélni. A riportban egy helyi lakos azt is felvetette, hogy a várrom balesetveszélyes, miközben gyermekek rendszeresen járnak oda játszani. Ez már valódi közösségi kérdés: szükséges-e valamilyen fizikai védelem, figyelmeztetés, korlátozás vagy más biztonsági intézkedés a helyszínen?
De más dolog kérdezni, és megint más valakit bizonyíték nélkül nyilvánosan hibáztatni.
Egy gyermek balesete nem lehet alkalom arra, hogy a tények előtt érkezzen az ítélet.
A felelősséget – ha egyáltalán megállapítható – a körülmények ismeretében kell vizsgálni és ezt a hatóságra bízni, hiszen ez nem állampolgári kompetencia. Addig pedig talán mindannyiunknak egyetlen dologban kellene egyetértenünk: örüljünk annak, hogy a gyermek hazamehet a családjához.
A többit majd mondják el a tények. Megkerestük az illetékes rendőrséget is, hogy van e folyamatban valamiféle eljárás az ügyben, amint erre válasz érkezik, azt megosztjuk a lakossággal.
A fiatalembernek jobbulást kívánunk, a szülőknek pedig megnyugvást ezután az eset után.
3551.hu – Ónod a hírek mögött
Szemléztük a Boon.hu és a TV2 Híradó beszámolóit is.
