Ebben a cikkben röviden, közérthetően bemutatjuk, mi az Ónod VII. tervezett bánya, hogyan alakult az engedélyezési eljárása az elmúlt években, és mik a 2025 novemberében elkészült módosított környezeti hatástanulmány legfontosabb megállapításai. Célunk most nem állásfoglalás, hanem az, hogy az eddig nyilvánosságra került hatósági, környezetvédelmi és önkormányzati dokumentumok alapján mindenki átlássa, miről is szól valójában az ügy.
(A cikk a 2025. novemberében megjelent környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentum és számos másik birtokunkba jutott dokumentáció alapján készült.- a szerk.)
Az első és talán legfontosabb tisztázandó kérdés: az Ónod VII. nem egy már működő új bánya, és jelenleg nincs végleges környezetvédelmi engedélye. Ugyanakkor nem is egy frissen felmerült ötlet: a projekt engedélyezésének története több évre nyúlik vissza, részletes környezetvédelmi dokumentáció készült hozzá, 2024-ben már született egy elutasító hatósági határozat, 2025-ben pedig módosított környezeti hatástanulmány került az eljárásba.
Mi az Ónod VII. bánya?
Az „Ónod VII. – homokos kavics, homok, agyagos törmelék” egy, a Szigetkavics Kft. által kezdeményezett bányaprojekt. A tervezett bányatelek Ónod és Sajólád külterületét érinti, Ónodtól nyugati–északnyugati irányban.
A korábbi hatósági dokumentáció a teljes tervezett bányatelek nagyságát 574 hektár 9963 négyzetméterben, vagyis csaknem 575 hektárban határozta meg. A tervezett maximális termelési kapacitás évi 1 millió köbméter, azaz körülbelül 2 millió tonna nyersanyag volt.
Ez a területnagyság azért fontos, mert a közbeszédben jelenleg rendszeresen megjelenik egy körülbelül 70–80 hektáros szám is. A kettő nem ugyanazt jelenti.
A közel 575 hektár a teljes tervezett bányatelek, míg a módosított 2025-ös dokumentáció külön meghatározza a 2026–2036 között termeléssel érintett első ütemet, amelynek területe 79,8652 hektár. A tanulmány ehhez az első szakaszhoz külön 21 sarokpontot és az érintett ingatlanokat is megadja.
Vagyis amikor valaki 70–80 hektárról beszél, fontos hozzátenni: ez az első termelési szakasz nagyságrendje, nem a teljes, dokumentációban szereplő Ónod VII. bányatelek mérete.
Hogyan működne egy ilyen bánya?
Az iratok alapján külfejtéses kavicsbányászatról van szó. A kitermelés egy része a talajvíz szintje alatt történne, ezért a bányaművelés előrehaladtával bányatavak alakulnának ki.
Ez lényeges különbség egy olyan felszíni tevékenységhez képest, amelynek lezárulta után egyszerűen visszaállítható az eredeti táj.
A kavics kitermelése után ugyanis a mélyebb gödrökben talajvízzel kapcsolatban álló vízfelületek maradnak vissza. A projekt környezetvédelmi vizsgálatának ezért egyik központi kérdése éppen az, hogy a kialakuló nagy nyílt vízfelületek hogyan változtatják meg a térség talajvízháztartását.
Az ügy története nem 2026-ban kezdődött
Az Ónod VII. körüli hatósági folyamat évekkel korábban kezdődött.
A Szigetkavics Kft. környezetvédelmi engedély iránti kérelmét 2021. május 4-én nyújtották be. A bányatelek megállapítására és a bányászati tevékenységre környezeti hatásvizsgálati eljárás indult.
Az eljárás ezt követően többször szünetelt és újraindult. Már önmagában ebből is látható, hogy egy hosszú, több szakterületet és számos szakhatóságot érintő engedélyezési folyamatról van szó.
2021-ben már lakossági közmeghallgatás is volt
A környezetvédelmi eljárás megindításáról és a közmeghallgatásról a hatóság közleményt adott ki, amelyet Ónod jegyzőjének is megküldött közzététel céljából.
A 2021-es közmeghallgatást a járványhelyzet miatt személyes jelenlét nélkül tartották meg. A hatóság szerint a nyilvánosság kérdéseket és észrevételeket nyújthatott be, és a közmeghallgatásról jegyzőkönyv is készült. A határozat szerint az eljárásban végül nem érkezett lakossági észrevétel.
Ennek kapcsán külön kérdés, hogy az ónodi lakosság milyen tényleges tájékoztatást kapott akkor a lehetőségről – ezzel a 3551.hu külön is foglalkozik.
2026-ban is volt már közmeghallgatás
2026.03.03.-i jegyzőkönyvből idézünk most, amit a Környezetvédelmi Hatóság (Kormányhivatal) készített a 2026-s új eljáráshoz. Senki nem adott be semmilyen észrevételt avagy kérdést. A kérdés az, milyen fórumról kellett volna a lakosságnak az Önkormányzati hirdetőtáblán kívül erről informálódnia? Az Ónodi Hírmondó nevű Facebook oldalon bizonyosan nem jelent meg.
2024: elutasították a környezetvédelmi engedélykérelmet
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal BO/32/00378-6/2024. számú határozatával elutasította az Ónod VII. bányatelek fektetésére és bányászati tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi engedélykérelmet.
Fontos pontosítani, hogy az elutasítás nem azért történt, mert nem létezett környezeti hatástanulmány.
A hatósági határozat szerint a döntő ok az volt, hogy a vízügyi-vízvédelmi szakhatóság kizáró okot állapított meg, és nem adta meg szakhatósági hozzájárulását.
A végső határozat ezt egyértelműen rögzíti: a vízvédelmi és vízgazdálkodási kizáró ok miatt a szakhatósági hozzájárulás elmaradt, ezért a környezetvédelmi kérelmet elutasították.
A vízügyi kifogások között szerepelt többek között a felszín alatti vizek mennyiségi állapotának kérdése, a más vízkivételekkel és bányatavakkal való együttes hatás megfelelő vizsgálata, valamint az árvízi és mederkezelési hatások bizonytalansága. A szakhatóság végkövetkeztetése szerint az akkor bemutatott tevékenység a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt összeegyeztethető a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményekkel.
Az ügy azonban ezzel nem fejeződött be. Az eljárás később tovább folytatódott, és a beruházói oldal új, módosított dokumentációt készíttetett.
2025 NOVEMBERE: ELKÉSZÜLT A MÓDOSÍTOTT KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY
Ez jelenleg az egyik legfontosabb dokumentum az egész ügy megértéséhez.
A módosított tanulmány már új hidrogeológiai modellezést tartalmaz, és részletesebben vizsgálja a tervezett Ónod VII. bánya, valamint a térségben meglévő és tervezett bányatavak együttes vízháztartási hatását.
Fontos hangsúlyozni: ezek modellezett értékek, vagyis nem már bekövetkezett, mért változásokról beszélünk. A számítás azt próbálja megbecsülni, mi történhet a felszín alatti vízzel különböző jövőbeni állapotokban.
Az első tíz év: körülbelül 80 hektáros termelési terület
A tanulmány a 2026–2036 közötti időszakra 79,8652 hektárnyi termeléssel érintett területet jelöl ki.
A dokumentáció szerint az első tíz év végére ezen a területen két nyílt vízfelület, két bányató alakulna ki, összesen mintegy 65 hektár területtel.
Ez tehát az első ütem.
Nem a teljes projekt végállapota.
A végállapot: több mint 308 hektár nyílt vízfelület
A módosított hatástanulmány hosszabb távra is modellezi a beruházást.
Az Ónod VII. esetében a végleges állapotra 308,0835 hektár nyílt vízfelülettel számol. A térségben vizsgált 13 meglévő és tervezett vízfelület együttes nagysága a modellben 1448,05 hektár.
Ez azért fontos, mert a hidrogeológiai modell nem önmagában egyetlen kis bányatavat vizsgál, hanem azt próbálja megbecsülni, hogyan működik együtt a térség teljes bányatórendszere.
Miért hat egy bányató a talajvízre?
Közérthetően: egy nagy bányató nem egy vízzel feltöltött, elszigetelt „medence”.
A tó kapcsolatban áll a környező felszín alatti vízzel.
A mezőgazdasági terület helyén létrejövő nyílt vízfelszínről közvetlen párolgás történik. Ha a tóból több víz párolog el, mint amennyi természetes módon visszapótlódik, akkor a tó a környezetében lévő felszín alatti vízrendszerből kap utánpótlást.
Ennek eredményeként a környezetben talajvízszint-süllyedés, úgynevezett depressziós hatás alakulhat ki.
Hogy ennek mekkora lehet a mértéke és kiterjedése, éppen ezt próbálja számszerűsíteni a hatástanulmány modellje.
A tanulmány legfontosabb vízügyi számai: 5,2 kilométer és 120 centiméter
A 2025-ös módosított környezeti hatástanulmány a végleges, legkedvezőtlenebb modellezett állapotra azt írja, hogy:
a bányatelek határától északnyugati irányban körülbelül 5,2 kilométeres távolhatás prognosztizálható.
A vizsgált bányatavak közvetlen környezetében a legnagyobb számított talajvízszint-csökkenés körülbelül 120 centiméter.
Ez két külön adat:
az 5,2 kilométer a hatás legnagyobb modellezett térbeli kiterjedése, a 120 centiméter pedig a legerősebb helyi vízszintsüllyedés nagyságrendje.
Nem azt jelenti tehát, hogy 5,2 kilométeres körzetben mindenütt 120 centiméterrel csökkenne a talajvíz.
A modell szerint a hatás a távolsággal fokozatosan csökken.
2026: az ügy újra eljut az ónodi képviselő-testületig
A környezetvédelmi hatósági eljárás és az önkormányzati döntéshozatal két külön dolog.
A környezetvédelmi engedélyről nem az ónodi polgármester és nem a képviselő-testület dönt. Ugyanakkor a bánya megvalósítása településrendezési kérdéseket is felvet, ezekben az önkormányzatnak már fontos szerepe van.
Februárban még nem szavaztak
A 2026. február 12-i képviselő-testületi ülésen a képviselők részéről további kérdések merültek fel az Ónod VII. kapcsán.
Gyükér Gabriella képviselő a jegyzőkönyv szerint úgy fogalmazott, hogy annyi kérdése van, hogy nem tudna „nyugodt szívvel” dönteni. Matók Gyula képviselő szintén további kérdéseket jelzett.
Az ülésen Tarnóczi József polgármester telefonon egyeztetett Máté László bányaüzem-igazgatóval, és február 24-re megbeszélést szerveztek. A bányaügyi napirendi pontot ezután levették az ülés napirendjéről.
Májusban már megszületett az elvi támogatás
Három hónappal később, 2026. május 27-én ismét a testület elé került az ügy.
A Képviselő-testület öt jelen lévő tagja 5 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 19/2026. (V. 27.) határozatot. Érdemi információkat ezeken kívül nem tartalmaz a képviselőtestületi jegyzőkönyv.
A határozat pontos megfogalmazása szerint a testület az Ónod VII. bányatelek Ónodot érintő megvalósításához, meghatározott kikötésekkel, „elvi támogatását adja”.
Ez nem bányaengedély, és nem jelenti azt sem, hogy a bánya biztosan meg fog valósulni.
Ugyanakkor több annál, mint hogy az önkormányzat egyszerűen tudomásul vette volna a beruházó megkeresését: egy hivatalos, megszavazott képviselő-testületi határozatról van szó.
Mit kötött feltételekhez az önkormányzat?
A 19/2026. határozat szerint a testület a tényleges döntés előtt telepítési tanulmánytervet kíván megismerni, amelynek részletesen be kell mutatnia a beruházást és annak települési hatásait.
A határozat azt is kimondja, hogy az önkormányzat a beruházó költségviselése mellett új településtervet kíván készíteni, és a szükséges egyeztetések lefolytatásával a polgármestert bízza meg.
A településrendezési terv elkészítéséhez a képviselő testület megadta az engedélyt azzal a kikötéssel, hogy azt a kérelmező, tehát a bánya tulajdonosa állja majd. Ennek a leírása nem egyértelmű, mert azt írják a képviselő testületi jegyzőkönyvben, hogy „szóbeli ígéret” van rá. Ennek megválaszolását és bővebb kifejtését is kértük Tarnóczi József polgármestertől.
A főépítészi feljegyzés többek között kéri:
a kitermelési ütemezés és a bánya várható élettartamának, a bányászati területnek, a szállításnak, a zaj- és porszennyezésnek, a lakóterületekre gyakorolt hatásnak, valamint a rekultiváció utáni állapotnak a bemutatását.
Vagyis az önkormányzat előtt jelenleg még további településrendezési döntések állnak.
Mi nincs még eldöntve?
Az Ónod VII. körüli vita megértéséhez talán ezt a legfontosabb tisztázni.
Nincs végleges környezetvédelmi engedély.
Nincs olyan döntés, amely alapján holnap megkezdhetnék az Ónod VII. kitermelését.
Az önkormányzat viszont már meghozta a feltételes elvi támogató döntését.
A környezetvédelmi hatósági folyamat és a településrendezési folyamat továbbra is zajlik, illetve további döntések szükségesek.
És mi az, amit már most biztosan tudunk?
A hivatalos iratokból jelenleg az állapítható meg, hogy az Ónod VII.:
- egy közel 575 hektárra lehatárolt teljes tervezett bányatelek;
- ennek első, 2026–2036-ra tervezett termelési szakasza körülbelül 79,9 hektár;
- a dokumentáció évi 1 millió m³ kitermeléssel számol;
- az első tíz év után körülbelül 65 hektárnyi bányató alakulhat ki;
- a végállapotban az Ónod VII. nyílt vízfelülete 308 hektárt meghaladó lehet;
- a hidrogeológiai modell a végállapotban kb. 5,2 km-es legnagyobb távolhatást jelez északnyugati irányban;
- a számított maximális talajvízszint-csökkenés a bányatavak közvetlen környezetében kb. 120 cm lehet;
- a korábbi környezetvédelmi engedélykérelmet 2024-ben vízügyi-vízvédelmi kizáró ok miatt elutasították;
- május 27-én Ónod Képviselő-testülete a megvalósításhoz feltételekkel elvi támogatást adott.
Ezek nem politikai állítások, hanem az eddig rendelkezésre álló dokumentumokban szereplő adatok.
Mit kell még megtudnunk?
A 3551.hu a következő időszakban külön cikkekben foglalkozik majd a környezetvédelmi hatástanulmány egyes részeivel.
Külön bemutatjuk majd, mit jelent a talajvízszint-süllyedés Ónod szempontjából, milyen területeket érint a teljes tervezett bányatelek, mi a különbség a 10 éves és a végállapoti modell között, és milyen gazdasági előnyöket vár az önkormányzat a beruházástól.
A képviselő-testület tagjait és Tarnóczi József polgármestert sajtómegkeresésben is kérdeztük arról, milyen információkat ismertek az elvi támogató döntés meghozatalakor, és milyen egyeztetések történtek a beruházóval.
A válaszokat azok megérkezése után külön ismertetjük.
A cél most az, hogy minden ónodi ugyanazokból a tényekből indulhasson ki
Az Ónod VII. ügyében lehet valaki a beruházás mellett, lehet ellene, és lehet olyan is, aki még nem alakított ki álláspontot.
Ehhez azonban először tudni kell, miről beszélünk.
Nem pusztán egy 70 hektáros területről. Nem is egy már engedélyezett, biztosan megvalósuló bányáról.
Hanem egy több éve engedélyezési eljárás alatt álló, több száz hektáros, több ütemre tervezett bányaprojektről, amelynek környezeti hatásait a beruházó által készíttetett módosított környezeti hatástanulmány maga is évtizedes időtávon és több kilométeres térségi kiterjedéssel modellezi.
Éppen ezért a következő időszakban a legfontosabb feladat nem a riogatás és nem is a megnyugtatás.
Hanem az, hogy az ónodiak minden lényeges dokumentumot és minden fontos adatot megismerhessenek, mielőtt a település jövőjét hosszú időre meghatározó döntések megszületnek.
3551.hu – Ónod a hírek mögött
ISSN 3141-8171