Feljelentés hivatali visszaélés miatt, egy OLAF-vizsgálatig jutó több százmilliós beruházás, vitatott sportfinanszírozás, a Mengyi-ügy lehallgatási anyagai és egy családi érdekeltségnek jutó állami támogatás. Tállai András neve az elmúlt évtizedekben több olyan történetben is megjelent, amely közpénzekről, hatalomról vagy korrupciós kockázatokról szólt. De fontos különbséget tenni aközött, hogy valakinek a neve felmerül egy ügyben, és aközött, hogy büntetőjogi felelősségét meg is állapítják.

Kezdjük ezért a legfontosabbal:

nincs tudomásunk olyan jogerős bírósági ítéletről, amely Tállai Andrást korrupciós bűncselekmény elkövetésében mondta volna ki bűnösnek. Az általunk áttekintett forrásokban arra sem találtunk adatot, hogy az alábbi ügyek valamelyikében korrupciós bűncselekmény miatt vádat emeltek volna ellene.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a neve ne jelent volna meg több, országos visszhangot kiváltó ügyben.

Ki Tállai András, és meddig volt országgyűlési képviselő?

Ez azért fontos, mert az alábbi történetek jelentős része akkor történt, amikor Tállai nem egyszerűen helyi politikus volt.

Tállai András 1998. június 18-tól 2026. május 8-ig, hét egymást követő parlamenti ciklusban volt országgyűlési képviselő. Közben több kormányzati tisztséget is betöltött. Az Országgyűléshez kapcsolódó nyilvános adatok szerint tehát közel 28 éven át folyamatosan parlamenti képviselő volt.

Ez a háttér azért lényeges, mert amikor ilyen súlyú politikus neve felmerül egy vitatott történetben, joggal nagyobb a közérdeklődés is.

A „Tállai-benzin”: feljelentés lett belőle, nyomozás nem

2017-ben országos hírré vált, hogy Tállai András tárgyalt a Mol képviselőivel a mezőkövesdi üzemanyagárakról. Ezt követően a környéken csökkentek az árak.

A történetből azért lett ügy, mert Tállai ekkor nemcsak országgyűlési képviselő volt, hanem államtitkárként és a NAV vezetőjeként is jelentős állami pozíciót töltött be.

Szél Bernadett hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett.

A Központi Nyomozó Főügyészség azonban a feljelentést elutasította. Az ügyészség álláspontja szerint Tállai képviselőként a köz érdekében járt el, és nem volt megállapítható a hivatali visszaéléshez szükséges jogtalan előny- vagy hátrányokozási célzat.

Magyarul:

volt feljelentés, de Tállai ellen ebből nem indult büntetőeljárás.

Egy másik hivatali visszaéléses feljelentés

Ugyancsak 2017-ben Hadházy Ákos tett feljelentést Tállai ellen a szociális szövetkezetekkel kapcsolatos NAV-ügyek miatt.

Hadházy azt kifogásolta, hogy kilenc konkrét kérdésére szerinte nem kapott érdemi választ, és ebből arra következtetett, hogy Tállai hivatali kötelezettségét szeghette meg.

Itt is fontos a határ:

a feljelentés ténye dokumentált, de nem találtunk olyan nyilvános adatot, amely szerint ebből Tállai büntetőjogi felelősségét megállapító eljárás vagy vádemelés következett volna.

A Voldemort-ügy: Tállai neve a lehallgatásokban

Az úgynevezett Voldemort-ügy már jóval súlyosabb büntetőügy volt.

Ennek központi szereplője azonban nem Tállai András, hanem Mengyi Roland akkori fideszes országgyűlési képviselő volt.

A nyomozás során készült lehallgatási anyagokról beszámoló sajtó szerint ugyanakkor Tállai neve is előkerült. Az egyik beszélgetés résztvevői arra hivatkoztak, hogy Mengyi jó kapcsolatban áll Tállaival, aki akkor a NAV vezetője volt.

Ez természetesen még semmit nem bizonyít Tállai cselekedeteiről.

A történet attól vált különösen érzékennyé, hogy a nyomozati anyagokkal foglalkozó sajtó szerint felmerült: a megfigyelt személyek valamilyen módon tudomást szerezhettek a titkos nyomozásról.

A nyilvánosság előtt pedig megmaradt a kérdés:

ha valóban kiszivárgott a nyomozás ténye, ki adta tovább az információt?

Ami Tállait illeti, az általunk áttekintett forrásokban nem találtunk adatot arra, hogy emiatt gyanúsítottként hallgatták volna ki, vádat emeltek volna ellene, vagy bíróság mondta volna ki, hogy beavatkozott a nyomozásba

Mezőcsát: már az OLAF is vizsgálódott

Egy másik ügy egy Tállai választókerületéhez kötődő mezőcsáti beruházás körül alakult ki.

A rendelkezésünkre álló összefoglaló szerint mintegy 930 millió forintból ipari park létesült, amelyben később egy körülbelül 600 millió forintos liofilizáló, vagyis fagyasztva szárító gyümölcsfeldolgozó projekt valósult meg. Ebből mintegy 290 millió forint uniós támogatás volt.

Hadházy Ákos súlyos kritikákat fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban, amelyeket az érintett vállalkozás vezetője vitatott.

2024-ben azonban már hivatalos uniós szerv is megjelent a történetben:

az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF vizsgálatot indított.

Ezt sem szabad félreérteni.

Az OLAF vizsgálata nem jelent automatikusan bűncselekményt, és nem jelenti Tállai bűnösségét sem. Az OLAF közigazgatási vizsgálatot folytat; javaslatokat tehet, de büntetőjogi bűnösséget nem állapít meg.

A nyilvánosan hozzáférhető adatok között nem találtunk olyat, amely szerint emiatt Tállai személyes büntetőjogi felelősségének vizsgálatára magyar büntetőeljárás indult volna.

Mezőkövesdi futball: milliárdok és korrupciós kockázat

Tállai András hosszú időn keresztül szorosan kötődött a Mezőkövesd Zsóry FC-hez.

A klub és stadionja jelentős állami, illetve tao-forrásokhoz jutott.

A Transparency International Magyarország sportfinanszírozással kapcsolatos elemzéseiben Mezőkövesd is szerepelt. A szervezet egyebek mellett azt emelte ki, hogy a kisvárosi stadionhoz 800 millió forintos állami támogatás érkezett olyan időszakban, amikor a klub elnöke Tállai András országgyűlési képviselő és államtitkár volt.

Itt is pontosan kell fogalmazni:

a Transparency korrupciós kockázatról beszélt, nem bizonyított korrupcióról.

Nem találtunk olyan bírósági ítéletet, amely a mezőkövesdi sporttámogatások miatt Tállai büntetőjogi felelősségét megállapította volna.

Közel 60 millió forint Tállai testvérének érdekeltségéhez

2019-ben a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjában az EU-Invest Ingatlanforgalmazó Kft. 59,99 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott egy mezőkövesdi panzió fejlesztésére.

Sajtóbeszámolók szerint a cég többségi tulajdonosa Tállai András testvére volt.

Önmagában az, hogy egy politikus hozzátartozójának érdekeltsége állami támogatást kap, nem bizonyít sem korrupciót, sem más bűncselekményt.

A közérdekű kérdés inkább az, hogy ilyen esetekben megfelelően kizárható-e bármiféle politikai befolyás, és kellően átlátható-e a pályázati döntés.

Tállai ellen ebből az ügyből sem találtunk dokumentált büntetőeljárást.

Akkor most vizsgálták Tállait vagy nem?

Erre nincs egyetlen egyszerű válasz.

A „Tállai-benzin” ügyben tudjuk, mi történt: feljelentést tettek, az ügyészség megvizsgálta, majd elutasította azt.

Más történetek esetében azonban kevésbé átlátható, hogy a hatóságok Tállai személyes szerepét külön és milyen mélységben vizsgálták.

A Mengyi-ügyben például nem ismerünk olyan nyilvános dokumentumot, amelyből megállapítható lenne, hogy külön vizsgálták-e, lehetett-e Tállainak bármilyen szerepe a nyomozással kapcsolatos információ esetleges kiszivárgásában, majd ezt egyértelműen kizárták.

Ugyanez igaz a mezőcsáti OLAF-ügyre: abból, amit jelenleg nyilvánosan ismerünk, nem állapítható meg, hogy Tállai személyes döntéseit vagy esetleges büntetőjogi felelősségét külön magyar büntetőeljárásban vizsgálták-e.

Ezért nem lenne korrekt azt írni:

„Tállait nem vizsgálták.”

A pontos állítás ez:

A nyilvánosan hozzáférhető adatokból nem állapítható meg, hogy minden olyan ügyben, amelyben Tállai András neve felmerült, személyes büntetőjogi felelősségét külön és érdemben megvizsgálták volna.

Nem ítéletet mondunk

A 3551.hu ebben a cikkben sem állítja, hogy Tállai András bűncselekményt követett el.

A feljelentés nem ítélet.

A sajtóhír nem ítélet.

Az OLAF-vizsgálat sem ítélet.

És a korrupciós kockázat sem azonos a bizonyított korrupcióval.

Ami viszont tény: egy 1998 és 2026 között közel 28 éven át országgyűlési képviselőként dolgozó, több magas kormányzati tisztséget is betöltő politikus neve több, közpénzekkel, hatalomgyakorlással vagy büntetőeljárásokkal összefüggő történetben is megjelent.

A közérdekű kérdés ezért nem az, hogy mi mondunk-e ítéletet Tállai András felett.

Nem mondunk.

A kérdés az, hogy amikor egy ilyen súlyú közszereplő neve ilyen ügyekben felmerül, a nyilvánosság utólag pontosan meg tudja-e tudni, mit vizsgáltak a hatóságok, mit zártak ki, és mire jutottak.

Mert a „nem bizonyították” és a „bizonyítottan nem történt meg” nem ugyanaz.

3551.hu – Ónod a hírek mögött
Nyomon vagyunk. Ki a következő?