Nincs elektronikus helypénzbeszedési rendszer, a díjszedők külön írásbeli felhatalmazással nem rendelkeznek, a beszedés papíralapú bizonylattömbökkel történik, pénztárnaplót pedig az önkormányzat nem vezet. Közérdekű adatigénylésből rekonstruáltuk, hogyan jut el az árusoktól beszedett készpénz az önkormányzat házipénztáráig, majd a bankszámláig.
Az Ónodi Vásár nem néhány százezer forintos rendezvény. Az önkormányzat által közölt főkönyvi adatok szerint 2021-ben 39,1 millió, 2022-ben 42,4 millió, 2023-ban 41,1 millió, 2024-ben 47,6 millió, 2025-ben pedig 45,48 millió forint teljes bevételt könyveltek el a vásár elkülönített kormányzati funkcióján.
Fontos: ezek az éves teljes vásári bevételek, nem állítjuk, hogy valamennyi összeg készpénzben folyt be. Az általunk megismert közadatigénylésből azonban részletesen megismerhetővé vált az a rendszer, amelyben a helypénzt és más készpénzes vásári bevételeket kezelik.
És ez a rendszer 2026-ban is alapvetően papíralapú.
A főszervező mondja meg, ki szedheti a pénzt
Dr. Polgári Orsolya jegyző közérdekű adatigénylésünkre adott válasza szerint helypénzt azok a személyek szedhetnek, „akiket a főszervező erre a feladatra az adott vásári napra kijelöl.”
A következő mondat még érdekesebb:
„Írásbeli felhatalmazás: a helypénzszedők külön írásbeli felhatalmazással nem rendelkeznek.”
Vagyis a rendelkezésünkre bocsátott hivatalos tájékoztatás alapján nincs külön írásos dokumentum arról, hogy az adott vásári napon pontosan ki jogosult az önkormányzat nevében készpénzt beszedni.
Ettől a gyakorlat önmagában még nem feltétlenül jogellenes. De egy olyan rendszerben, amelyben jelentős pénzmozgás történik, szerintünk jogos kérdés:
miért nem dokumentálják írásban azt is, hogy adott napon pontosan kik kaptak pénzbeszedési jogosultságot?
Elektronikus rendszer nincs
A beszedéshez az árus nyugtát, illetve sorszámozott helypénzjegyet kap.
A Hivatal válasza szerint a használt rendszer:
„papíralapú, szigorú számadású bizonylattömb; elektronikus rendszer nincs.”
A helypénz tehát nem egy központi digitális rendszerben jelenik meg azonnal.
Nincs olyan elektronikus nyilvántartás, amelyben egy adott pillanatban egyszerűen lekérdezhető lenne például:
- melyik árus fizetett;
- milyen terület után;
- mekkora összeget;
- melyik díjszedőnek;
- milyen bizonylatszámon;
- és az adott díjszedő összesen mennyi pénzt vett át.
A papíralapú rendszer természetesen lehet szabályszerű. De az ellenőrizhetőség szempontjából egészen más világot jelent, mint egy digitális, tételesen kereshető rendszer.
Délig el kell számolni
A jegyző szerint a helypénzszedőknek a vásár napján 12 óráig kell elszámolniuk a náluk lévő készpénzzel a vásártéren található irodában.
A pénzt a pénzügyi főelőadó veszi át, egy vásári rendező jelenlétében. Az átadás-átvételről az átadó és az átvevő aláírásával ellátott elszámolási dokumentáció készül.
Ez tehát már dokumentált pontja a folyamatnak.
A Hivatal válasza alapján a készpénz útja leegyszerűsítve így néz ki:
árus → helypénzszedő → pénzügyi főelőadó → önkormányzati házipénztár → bankszámla.
De van egy fontos kivétel.
Nem minden pénz kerül rögtön a bankba
A Hivatal szerint a beszedett összegről minden esetben bevételi pénztárbizonylat készül, és a pénz az önkormányzat házipénztárába kerül.
A bankszámlára történő befizetésről pedig
„a pénzügyi főelőadó és/vagy a polgármester gondoskodik”,
kivéve akkor, ha a készpénzt nagyobb összegű, esedékes készpénzes kifizetés miatt a házipénztárban kell tartani.
Ez különösen érdekes része a rendszernek.
Vagyis a vásárból befolyt készpénz egy része adott esetben nem közvetlenül a bankszámlára kerül, hanem a házipénztárban maradhat azért, hogy abból későbbi készpénzes kifizetést teljesítsenek.
Ez önmagában még mindig nem bizonyít szabálytalanságot. Viszont egy ilyen rendszerben annál fontosabb lenne a napi, tételes és könnyen visszakereshető pénzforgalmi nyilvántartás.
És itt következik az újabb érdekesség.
Pénztárnapló nincs
A közérdekű adatigénylésben külön kértük végigkövetni a vásári készpénz teljes útját.
A Hivatal közölte, hogy rendelkezésre állnak:
helypénzbizonylatok, parkolójegy-elszámolások, elszámolólapok, készpénzátadási dokumentumok, bevételi pénztárbizonylatok, pénztárjelentések, befizetési bizonylatok, bankszámlakivonatok és kontírlapok.
Ugyanakkor:
„Pénztárnapló: az Önkormányzat pénztárnaplót nem vezet; a pénztári forgalmat a pénztárjelentések tartalmazzák.”
És napi pénztárzárás sincs:
„napi pénztárzárás nincs; az Önkormányzatnál havi pénztárzárás történik.” Adatigenyles_valasz_Onodi_Vasar…
Külön analitikus nyilvántartást sem vezetnek; a könyvelési adatokat a kontírlapok tartalmazzák.
Vagyis ismét ugyanabba a problémába ütközünk, amelyet más vásári adatoknál is láttunk:
az információ elvileg sok külön dokumentumból visszafejthető, de nincs egyetlen olyan, könnyen áttekinthető elektronikus analitika, amely az egész folyamatot egyben mutatná.
És közben azt mondják: soha nem volt eltérés
A jegyző válaszának van egy másik figyelemre méltó része is.
A Hivatal közlése szerint 2021 és 2026 között a vásári elszámolások során
- pénztártöbbletet,
- pénztárhiányt,
- elszámolási különbözetet,
- bizonylati eltérést,
- sorszámhiányt,
- elveszett vagy megsemmisült bizonylatot,
- illetve más pénzügyi eltérést
egyetlen alkalommal sem állapítottak meg.
Ezért ilyen tárgyú jegyzőkönyv vagy vezetői intézkedés sem készült.
Ez természetesen fontos információ, és ezt is hozzá kell tenni a történethez.
Az önkormányzat álláspontja szerint tehát a rendszer működött, és a vizsgált időszakban dokumentált pénzügyi eltérés nem volt.
A kérdésünk ettől még megmarad:
Kell-e 2026-ban ennyire papíralapon működtetni egy ekkora vásárt?
A probléma nem az, hogy a papír automatikusan szabálytalan.
Nem az.
A kérdés inkább az, hogy egy évente több tízmillió forintos bevételt kezelő önkormányzati vásárnál ez a legátláthatóbb és legkorszerűbb megoldás-e.
A jelenlegi rendszerben:
a főszervező kijelöli a díjszedőt → külön írásbeli felhatalmazás nincs → a pénzt papírbizonylatokkal szedik → elektronikus rendszer nincs → délig készpénzben elszámolnak → a pénz a házipénztárba kerül → adott esetben ott is maradhat készpénzes kifizetés céljára → napi pénztárzárás nincs → külön analitikus nyilvántartás nincs.
Ezek nem a 3551.hu feltételezései.
Ezt maga az Ónodi Polgármesteri Hivatal írta le közérdekű adatigénylésre adott válaszában.
És ettől válik igazán érdekessé az egész.
Mert amikor a vásár pénzügyeit kívülről próbáljuk ellenőrizni, újra és újra ugyanoda jutunk:
papírtömbök, elszámolólapok, pénztárbizonylatok, kontírlapok, számlaképek és több tízezer fájl.
Az adatok valahol ott vannak.
Csak könnyen áttekinthető, modern, elektronikus rendszerben nem feltétlenül.
A 3551.hu kérdése ezért egyszerű
Indokolt-e, hogy egy több tízmillió forintos éves bevételű önkormányzati vásár készpénzbeszedési rendszere 2026-ban is ennyire papíralapú legyen, külön írásos díjszedői felhatalmazás, elektronikus beszedési rendszer, napi pénztárzárás és külön analitikus nyilvántartás nélkül?
Mert a pénzügyi átláthatóság nem csak azt jelenti, hogy a pénz végül könyvelve van.
Hanem azt is, hogy annak útja egyszerűen, gyorsan és ellenőrizhetően követhető legyen.
És ebben az ügyben még van mit megnéznünk.
Holnap folytatjuk a vásári cikksorozatunk V., befejező részével!
3551.hu – Ónod a hírek mögött.
